Üzent a víz, a folyó
Azt mondta, türelem
Hogy miért gázolt át rajta a gém
Annak okát nem ismerem
Szürkesége hozott derűt
Szárnycsapása vágta át
A köd medvehúsú rostjait
Oszlatott gyanút és nyugtatott
Felhőket vinnék tükrén
Karomon, mint sólyom ülne a fagy
Karcosan, pislákoló esthajnal…